Járulékos szolgáltatásnak minősülő postai többletszolgáltatás, amely a nem könyvelt postai küldeményt könyvelt küldeménnyé minősíti, és amelynek hibás teljesítése esetén a postai szolgáltatót átalány formájában terheli kártérítési felelősség.

A munkanapokon összességében napi két órát elérő nyitvatartási idejű postai szolgáltatóhely.

Az EHMMSA statisztikai adatbázisban vannak olyan, már lezárt táblák, amelyekhez kapcsolódó fogalmakat az adatgyűjtés évei során jogszabály megváltoztatta, átalakította. Egyes kategóriák megszűntek, bizonyos szolgáltatások kivonásra kerültek a postai szolgáltatás köréből.

1992 előtt a Magyar Posta egyedüli postai szolgáltatóként működött és mint országos postai szolgáltató, a nem könyvelt küldemények darabszámát súlymérésre alapozott becsléssel állapította meg. Időnként elvégzett mintavétel alapján megállapítottak egy szorzószámot, és a következő időszakban ezzel számoltak. A különféle küldemények darabszáma sok esetben nem volt szoros kapcsolatba hozható egymással. A totó-lottó küldeményeket a közönséges levélpostai küldemények között mutatták ki, és meghatározásuk szorzószámmal történt.

A 2004-ben hatályba lépett, postáról szóló 2003. évi 2003. évi CI. törvény hatásaként a fejezetben több táblázat és mutató 2005-ben már nem került feltöltésre, ugyanakkor új táblázatok kerültek kialakításra, az ezekben szereplő mutatók visszamenőleg nem állíthatók elő.

A 2012-ben hatályba lépett, a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (továbbiakban: Postatv). pedig a postai szolgáltatási kategóriákat és küldeménytípusokat rendezte át, ami miatt az összehasonlítások az előző törvényi szabályozások szerinti szolgáltatáskategóriákkal és küldeménytípusokkal csak részben vethetők össze. Ezért a már nem használatos fogalmakon alapuló, 2103 előtti táblák jelentős része lezárásra került.

Európai Gazdasági Térség tagállamai

Az egyetemes postai szolgáltatás a postai szolgáltatások azon alapvető felhasználói igényeknek és a műszaki, gazdasági és társadalmi adottságoknak megfelelő, társadalmi közszükségletet kielégítő, általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak minősülő köre, amelyet az egyetemes postai szolgáltató meghatározott minőségben és megfizethető ár ellenében, földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül minden felhasználó számára köteles nyújtani az ország egész területén. 

Az egyetemes postai szolgáltatást nem helyettesítő postai szolgáltatásnak az alábbi, az egyetemes postai szolgáltatáshoz vagy az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő postai szolgáltatáshoz képest hozzáadott értéket képviselő postai szolgáltatások minősülnek:

a) futárposta-szolgáltatás,

b) expressz postai szolgáltatás,

c) nemzetközi EMS-szolgáltatás

a) nyomon követhető kezelés;

b) utánvétel;

c) tértivevény;

d) értéknyilvánítás;

e) kizárólag a küldemény címzettjeként megjelölt személy kezéhez történő kézbesítés;

f) a küldeménynek a feladó lakóhelyén, tartózkodási helyén, székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén történő felvétele.

A postai szolgáltató kötelezettségvállalása, amellyel a postai küldemény meghatározott időtartamon belüli vagy meghatározott időpontban történő kézbesítésére vállal kötelezettséget.

A postai szolgáltatónak a postai küldemény megsemmisülése, részleges vagy teljes elveszése, megsérülése, továbbá időgarantált szolgáltatás késedelmes teljesítése következtében a feladóval, az 50. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint a címzettel vagy harmadik személlyel, valamint utánküldés-szolgáltatás nem szerződésszerű teljesítése esetén a címzettel szemben fennálló kártérítési felelősségére az e §-ban, valamint a 45-52. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A postai szolgáltató az általános szerződési feltételeiben az e törvényben foglaltaknál szigorúbb (a felhasználóra nézve kedvezőbb) szabályok szerint is vállalhat felelősséget.

Az a nemzetközi viszonylatú postai szolgáltatás, amelyet az egyetemes postai szolgáltató az Egyetemes Postaegyezmény kihirdetéséről szóló jogszabály e szolgáltatásra vonatkozó szabályai szerint nyújt.

Panasznak az olyan bejelentés minősül, amelyben a felhasználó állítja, hogy a postai szolgáltató által nyújtott szolgáltatás részben vagy egészben nem felel meg a jogszabályi előírásokban vagy a szolgáltató általános szerződési feltételeiben foglaltaknak. Az 51. §-ban foglalt jelzést, bejelentést és a kártérítési igény érvényesítését panaszok között köteles nyilvántartani.

Kizárólag a vakok és gyengénlátók által használt dombornyomású írásokat, véseteket, hangfelvételeket, különleges papírokat vagy mágneslemezeket és egyéb információhordozókat, továbbá a vak vagy gyengénlátó személyek látásának sérültségéből eredő problémák leküzdésének céljából készített vagy átalakított berendezést, illetve felszerelést tartalmazó, legfeljebb 7 kilogramm tömegű postai küldemény, amelynek feladója vagy címzettje vak, illetve gyengénlátó személy vagy a vakok hivatalosan elismert intézménye.