Sávszélesség | A kommunikációs csatorna információátviteli kapacitása. Analóg áramkörök esetében általában Hertz-ben (másodpercenkénti periódusszám), míg digitális áramkörök esetében a másodpercenkénti bitszámban (bit/s) adják meg. |
Segélyhívás | A rendőrség, a mentőszolgálat, a tűzoltóság sürgősségi hívása rövid hívószámmal vagy az európai harmonizált segélyhívószámmal. Forrás: 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről (Eht.) |
Set-top box | A set-top box televíziókészülékhez és külső jelforráshoz kapcsolt elektronikus eszköz, amely a jelet a televízió képernyőjén megjelenített tartalommá alakítja. Forrás: Saját COM(1999)539 alapján |
Spamming | Visszaélés elektronikus üzenetküldő rendszer használatával kéretlen üzenetek tömeges és válogatás nélküli küldésével. |
Specifikus irányelvek | A 2002/20/EK irányelv (engedélyezési irányelv), 2002/19/EK irányelv (hozzáférési irányelv), 2002/22/EK irányelv (egyetemes szolgáltatási irányelv) és a 97/66/EK irányelv. Forrás: Directive 2002/21/EC Art 2 (l) |
Spektrum monitoring (frekvencia megfigyelés) | A frekvencia használat paramétereinek megfigyelésére szolgáló rádió-mérőszolgálati eljárás. Állandó helyre vagy mozgó gépjárműre telepített antennák segítségével folyamatosan, vagy kellően hosszú időn át a rádióállomások kisugárzott jellemzőit (legtöbbször a térerősséget, frekvenciát, sávszélességet, vagy a modulációs mértéket) mérő tevékenység. |
Strukturális piacralépési korlát | 1. A piacra lépési korlátok azon fajtája, mikor a fennálló keresleti és kínálati viszonyok egyenlőtlen feltételeket teremtenek az inkumbens és az újonnan piacra lépni szándékozó vállalkozás között, megakadályozva ezzel az utóbbi vállalkozás piacra lépési szándékát. 2. A piac strukturális jellemzőiből következő piacra lépési korlátok köre. Strukturális korlát oka lehet: a) ha a piacon jelen van olyan szolgáltató, mely a hatékony szolgáltatás nyújtáshoz szükséges jelentős méretgazdaságosságot, választékgazdaságosságot elérte; b) ha a piacra lépés az új belépő számára olyan jelentős beruházással, költséggel jár, mely normál módon hosszú távon térülne meg, de a piacról időelőtti kilépés esetén számára jelentős mértékben elvész (elsüllyedt költség); c) ha az új belépő szolgáltatásának nyújtásához szükséges egy vagy több részszolgáltatást, illetve hálózatrészt ugyanazon érdekelt piacon működő szolgáltatótól lehet, vagy érdemes igénybe venni (függőségi viszony), akár a piacra lépés érdekében kezdetben, akár tartósan azért, mert az adott infrastruktúra megkettőzése gazdaságilag nem racionális és e szolgáltatásokat a piacon lévő szolgáltató egyáltalán nem, vagy csak kedvezőtlen feltételekkel nyújtja. Forrás: 1. Saját, 2003/311/EC alapján 2. NHH módszertan alapján |
Szabályozási keretrendszer | Az Európai Parlament és a Tanács által megfogalmazott, az elektronikus hírközlő infrastruktúra és a kapcsolódó szolgáltatások egészét átfogó szabályrendszer, mely a 2002/21/EK Keretirányelvből és négy u.n. specifikus irányelvből (2002/20/EK Engedélyezési Irányelv, 2002/19/EK Hozzáférési Irányelv, 2002/22/EK Egyetemes szolgáltatási Irányelv, 2002/58/EK Irányelv a magánszféráról és az elektronikus hírközlésről) áll. Forrás: [a Keretirányelv preambulumának (5) bekezdése nyomán] |
Szabályozási kötelezettség | 1. A nemzeti szabályozó hatóság által a jogszabályok által meghatározott választékból a jelentős piaci erővel((jelentős piaci erő)) rendelkező szolgáltató számára a piaci verseny - szabályozás hiányában fennálló - problémáinak elhárítására, a gazdasági erőfölénnyel való visszélés megelőzése céljából az ex-ante szabályozás körében megállapított kötelezettség. 2. Olyan szabályozói beavatkozás, amely a a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató erőfölényével való visszélésének megelőzésére szolgál. Forrás: 1. 2002/21/EC Art 15 (1) 2. Saját |
Szakhatósági hozzájárulás | A távközlés védelmében kiadott állásfoglalás, melyben az engedélyező szerv meghatározza, hogy milyen jogszabályokat, szabályokat kell betartani, és milyen körülményekre kell tekintettel lenni. A hatóság 2009. március 1. óta nem végzi a tevékenységet. |
Számátadási időablak | 4 óra hosszúságú időtartomány, amely alatt a számhordozás érvényesítéséhez szükséges műszaki intézkedéseket a szolgáltatók végrehajtják. Ebben az időtartományban az átadó szolgáltatóval kötött előfizetői szerződés alapján a hordozott számon nyújtott szolgáltatás az átadó szolgáltatónál megszűnik, és az átvevő szolgáltatóval megkötött új előfizetői szerződés alapján az átvevő szolgáltatónál megkezdődik. Ezen időtartam alatt a szolgáltatás részben vagy egészben szünetelhet. A számátadási időablakok kezdő időpontjai alap időablak kezdete: munkanapokon 18.00 óra, szombaton 8.00 óra, csúcsidőszaki időablak kezdete: munkanapokon 4.00 óra, szombaton 20.00 óra. Forrás: 46/2004. (III. 18.) Korm. Rendelet 55/2007 (V. 31.) GKM rendelet |
Számhordozhatóság | Az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltatónak az a kötelezettsége, hogy előfizetője megtarthassa hívószámát, ha szolgáltatót változtat. Forrás: A 2003. évi C. tv. 150. § alapján |
Számítógép-állomány | Az adatszolgáltatónál az év végén saját, valamint a bérelt (lízing) számítógépek száma és értéke. (A bérelt gépek esetében a díj megállapításához alapul vett beszerzési értéket tartalmazzák az adatok.) |
Számlapanasz | A szolgáltatást igénybe vevő által benyújtott egyéni jogsérelem megszüntetésére irányuló, a távközlési szolgáltató számlázási tevékenységét kifogásoló észrevétel. |
Számozási terv | A számozási terv a teljes nemzeti számtartomány felosztása szolgáltatók, szervezetek, szolgáltatások között. Forrás: COM(96)590 |
Számtartomány | Az országkód után következő lehetséges telefonszámok halmaza. Forrás: COM(96)590 |
Számviteli szétválasztás | Számviteli szétválasztás:egy vállalkozás számvitelében hírközlő hálózatok vagy szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos tevékenységgel foglalkozó meghatározott üzletága vagy üzletágai számvitelének szétválasztott kimutatását, azaz költségeinek, árbevételeinek, vagyontárgyainak, forrásainak és tőkeköltségének tételes bontásban való megjelenítését jelenti. Forrás: Saját; a 19/2003. (XII: 27. ) IHM rendelet nyomán |
Száz lakosra jutó forgalom (db/100 fő) | Az éves forgalom osztva a január 1-jei lakosság számával. Forrás: Hatóság |
Széles képernyőjű digitális televíziós (műsor)szolgáltatás | Azt a televíziós (műsor)szolgáltatást jelenti, amely teljesen vagy részben teljes magasságú széles képernyőjű formátumban előállított és szerkesztett műsorokat foglal magában. A 16:9 formátum a széles képernyőjű televíziós (műsor)szolgáltatás referencia formátuma. Forrás: Com(2000)384: |
Szélessávú internet kapcsolat | Jelenleg nincs általánosan elfogadott defínició a szélessávú internetkapcsolat fogalmára. Általában a "szélessáv" az alábbiakat tartalmazza: 1. nagysebességű internet hozzáférés 2. "folyamatosan üzemkész" kapcsolat 3. átalánydíjas előfizetés. Adatgyűjtési célokra a nagysebességű internet hozzáférésként az Eurostat (2008) a 144 kbit/s vagy annál nagyobb sebességet, az OECD a legalább 256 kbit/s letöltési sebességű internetkapcsolatot definiálja. Az FCC (2008 április) az adatokat az alábbi szolgáltatás-csoportokra gyűjti: - elsőgenerációs adat 200kbit/s-tól 768kbit/s-ig - alap szélessáv: 768kbit/s- tól 1,5Mbit/s-ig - 1,5 Mbit/s- tól 3,0 Mbit/s-ig - 3,0 Mbit/s- tól 6,0 Mbit/s-ig - 6,0 Mbit/s és annál magasabb. Forrás: FCC, Eurostat, OECD |
Személyes adat | A személyes adat egy azonosított vagy azonosítható természetes személyre (az adat tárgya) vonatkozó bármely információt jelent; ahol az azonosítható személy az, aki közvetlenül, vagy közvetve azonosítható, különösen azonosítási szám, vagy specifikusan rá vonatkozó fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális, társadalmi azonosító adatok segítségével. Forrás: Directive 95/46/EC |
Személyi és hordozható számok | Egyénekhez rendelt, hálózattól vagy helytől független egyedi számok. Forrás: COM(96)590 |
Szerver számítógép | Több felhasználó által egyidejűleg hozzáférhető, csoportosan telepített állomásokat közösen kiszolgáló számítógép. Forrás: www.ksh.hu |
Szolgáltatás-hozzáférési pont | 1999.VII.28 - 2001.XII.22. Minden olyan - a hozzáférés műszaki jellemzőivel meghatározott - fizikai kapcsolódási pont (interfész), amely a távközlőhálózat részét képezi, és lehetővé teszi a távközlőhálózaton való információcserét. a) Hálózati szolgáltatás-hozzáférési pont A távközlőhálózat azon pontja, amely más hálózattal való összekapcsolására szolgál. b) Előfizetői szolgáltatás-hozzáférési pont A távközlőhálózat azon pontja, amely előfizetői berendezések vagy más előfizetői szolgáltatások nyújtását lehetővé tevő berendezések rákapcsolására szolgál. Forrás: 1992. évi LXXII törvény a távközlésről Melléklet 21. 1997. VIII.16 - 1999.VII.27. Minden olyan - a hozzáférés műszaki jellemzőivel meghatározott - fizikai kapcsolódási pont (interfész), amely a távközlőhálózat részét képezi, és lehetővé teszi a távközlőhálózaton való információcserét. a) Hálózati szolgáltatás-hozzáférési pont A közcélú távközlőhálózat azon pontja, amely más hálózattal való összekapcsolására szolgál. b) Előfizetői szolgáltatás-hozzáfárási pont A közcélú távközlőhálózat azon pontja, amely előfizetői berendezések vagy más előfizetői szolgáltatások nyújtását lehetővé tevő berendezések rákapcsolására szolgál. Forrás: 1992. évi LXXII. törvény a távközlésről Melléklet 21. 1993.VII.01 - 1997.VIII.15. Minden olyan fizikai kapcsolódási pont - a hozzáférés feltételeivel együtt, amely a távközlő-hálózat részét képezi, és lehetővé teszi a távközlő-hálózaton való információcserét. Forrás:1992. évi LXXII. törvény a távközlésről Melléklet 20. |
Szolgáltatás-kijelölő szám | Egy szolgáltatás elérésére szolgáló hívószám első része. A szolgáltatás-kijelölő szám lehet egészen különleges kód, pl. 80 az ingyenesen hívható, 90 az emeltdíjas szolgáltatások kódja. Forrás: Saját, az angol definíció alapján |
Szorosan kapcsolódó piac | Az a piac, amely olymódon kapcsolódik egy másik piachoz, hogy az egyik piacon azonosított jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató átviheti piaci erejét a másik piacra. A kapcsolódás lehet vertikális, amikor az egyik piac az értéklánc alacsonyabb szintjén levő piac számára szolgáltat bemenetet, vagy horizontális, amikor a két piac fogyasztói vagy szállítói azonosak, esetleg a két piac termékei kiegészítői egymásnak, vagy egy az értéklánc felsőbb szintjén lévő piac közös bemenetet szolgáltat számukra. Forrás: Saját, az IRG SMP Working Group Leveraging Paper nyomán |