| Nagyfelbontású televízió | A nagyfelbontású televízió (HDTV) legfontosabb műszaki jellemzői a digitális átvitel, a hagyományos felbontású (SD) illetve analóg (PAL, SECAM, NTSC) televízió rendszerekhez képest legalább négy-ötszörös felbontás, a 16:9 képarány, amely a látószög megnövelésével jobban illeszkedik az emberi látótérhez és biztosítja a filmek teljes videofelbontásban történő élvezetét. Számos képességeinek egyike a térhatású hangként hirdetett többcsatornás hangátvitel.
Forrás: Commission Staff Working Paper SEC(2004) 46. alapján |
| Nagyfrekvenciás jel | Nem rádiótávközlési célra használt rádiófrekvenciás jel.
Forrás: 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 188§ 78. |
| Nagyfrekvenciás mellékhatás | 2004.I.01-től
Olyan nagyfrekvenciás jel, amely különféle célú berendezésekben (készülékekben, eszközökben, járművekben stb.) szikrakisülés, gázkisülés vagy félvezetős szabályozás melléktermékeként keletkezik.
Forrás: 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 188.§ 79.
1993. VII.02 - 2001.XII.22.
Olyan nagyfrekveniás jel, amely különféle célú dolgokban (készülékekben, berendezésekben, járművekben stb.) szikrakisülés, gázkisülés vagy félvezetős szabályozás melléktermékeként keletkezik.
Forrás: 2001. évi LXII. törvény a frekvenciagazdálkodásról Melléklet 17. |
| Nagyfrekvenciás villamos berendezés | 2004.I.01-től
Az elektromágneses energia kis térben való előállítására és hasznosítására szolgáló ipari, tudományos, orvosi, háztartási vagy hasonló célú, nem elektronikus hírközlő berendezés.
Forrás: 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 188.§ 80.
2001.XII.23 - 2003.XII.31.
Az elektromágneses energia kis térben való előállítására vagy hasznosítására szolgáló ipari, tudományos, orvosi, háztartási vagy hasonló célú nem távközlő berendezés
Forrás: 2001. évi XL törvény a hírközlésről 110.§ 51. |
| Nagykereskedelmi (szolgáltatási) piac | A nagykereskedelmi piac olyan két szolgáltató közötti szolgáltatások piacát jelenti, amelyet (mint inputot) a nagykereskedelmi szolgáltatás vásárlója végső soron saját felhasználóinak kiszolgálására vesz igénybe. A nagykereskedelmi szolgáltatás tipikus formája a hálózati szolgáltatás.
Forrás: Commission Recommendation 2003/311/ EC Explanatory Memorandum alapján. |
| Nagyközösségi antenna rendszer | Nagyszámú előfizetőt ellátó, csak jelszétosztást végző hálózat. |
| Nehezen megkettőzhető infrastruktúra feletti ellenőrzés | Nehezen megkettőzhető infrastruktúrán olyan, az adott érintett piac részét képező szolgáltatások nyújtása érdekében igénybe vett hálózat, hálózatrész, illetve egyes hálózati elemek értendők, melyek megkettőzése a versenytárs számára műszaki, pénzügyi, jogi, stb. okokból belátható időn belül nehezen vagy egyáltalán nem lehetséges. Az ellenőrzés az infrastruktúra részben vagy egészben történő tulajdonlásán, birtoklásán, használatán, vagy az infrastruktúra feletti közvetlen vagy közvetett befolyáson alapulhat.
Forrás: [Módszertan [71], [72] illetve Oftel: Market review guidelines nyomán] |
| Nem azonosítható hívószám | Az a hívószám, amely az előfizető számára kiállított tételes számlamellékletben személyes adatok védelme érdekében nem szerepel..
Forrás: 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről (Eht.) |
| Nem egyetemes egyéb postai szolgáltatás 2012. december 31-ig. | Olyan postai szolgáltatás, amely a nem egyetemes postai szolgáltatások körében a 2003. évi CI. törvény fogalomtárában meghatározott futár-, gyors- és integrált postai szolgáltatásoktól eltér. 2013. január 1-től megszűnt. |
| Nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató | Olyan műsorszolgáltató, amely nemzeti és etnikai vagy más kisebbségi, kulturális cél vagy hátrányos helyzetű csoport szolgálatát vállalja, vagy a lakóhelyi közösség közéleti fórumaként kíván szolgálni, ha a műsorszolgáltatásból származó - elkülönítetten nyilvántartott - pénzügyi eredményét kizárólag a műsorszolgáltatás folytatására, fejlesztésére használja fel. |
| Nemföldrajzi szám | 1. Az ANFT által meghatározott különleges számcsoportba tartozó telefon hívószám, amelyhez tartozó hozzáférés földrajzi helye csak számfordítással határozható meg. 2. a nem földrajzi számok jelentése a nemzeti számozási tervből eredő szám, amely nem földrajzi szám. Tartalmazza többek között a mobil, ingyenes telefon és emeltdíjas számokat.
Forrás: 1. 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 188. § 82. 2. Directive 2002/22/EC, Art. 2 (f) |
| Nemzeti szabályozó hatóság | A tagállam által a Keretirányelvben és a specifikus irányelvekben meghatározott szabályozási feladatok bármelyikével megbízott testület vagy testületek.
Forrás: Saját; Directive 2002/21/EC Art 2 (g) nyomán |
| Nemzeti szabályozó hatóság függetlensége | A hatóságnak minden elektronikus hírközlő hálózatokat, berendezéseket vagy szolgáltatásokat nyújtó szervezettől való funkcionális függetlensége és jogi elválasztása által biztosított függetlensége.
Forrás: Saját; Directive 2002/21/EC Art 3 (2) nyomán |
| Nemzeti számozási terv | A nemzeti számozási terv meghatározza a helyhez kötött telefonhálózatokban és a mobil rádiótelefon-hálózatokban használatos számok típusát, a különböző típusú számok felépítését, terjedelmét, a számhasználat feltételeit, illetőleg az előtéteket és a tárcsázási eljárásokat, valamint az adathálózatok számozási tervét az adathálózatok elérésére alkalmazott azonosítók felépítését, terjedelmét és a kijelölhető azonosítókat.
Forrás: 164/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelet. |
| Nemzetközi EMS | Az a nemzetközi viszonylatú postai szolgáltatás, amelyet az egyetemes postai szolgáltató az Egyetemes Postaegyezmény kihirdetéséről szóló jogszabály e szolgáltatásra vonatkozó szabályai szerint nyújt.
A magyar szabályozási körben az EMS, mint időgarantált postai szolgáltatás, az egyetemes postai szolgáltatást nem helyettesítő postai szolgáltatások közé tartozik.
Forrás: A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 2. § . |
| Nemzetközi hívás | Olyan hívás, amelyben a hívott előfizető vagy szolgáltatás eléréséhez nemzetközi előtétet kell tárcsázni.
Forrás: 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről (Eht.) |
| Nemzetközi hívás | Belföldről kezdeményezett, a nemzetközi szolgáltató nemzetközi központján keresztül külföldre irányuló beszélgetés. Az adat csak a helyhez kötött távbeszélő-szolgáltatást nyújtó szolgáltatóknál kezdeményezett hívásokat tartalmazza. |
| Nemzetközi koprodukciós filmalkotás | Különböző államokban székhellyel rendelkező filmelőállítók által készített filmalkotás, amelyet két- vagy többoldalú nemzetközi egyezmény vagy az érintett államok jogszabályai ilyennek minősítenek. |
| Nemzetközi postai adatok | Az Egyetemes Postaegyesület (UPU) másként kéri az adatokat, mint a belföldi adatgyűjtők. A nemzetközi adatok eltérhetnek a belföldi adatoktól.
Forrás: Hatóság |
| Nemzetközi távbeszélő forgalom | A kimenő távbeszélő forgalom a percekben mért összes távbeszélő forgalmat jelenti, melyet a megadott országból kezdeményeznek az országon kívüli rendeltetési helyre. |
| Nemzetközi távhívó forgalom | Valamely külföldi szolgáltatás-hozzáférési pont és a Magyar Köztársaság területén levő szolgáltatás-hozzáférési pont között lebonyolított távbeszélő-forgalom. |
| Népesség száma | A KSH által közölt adat, ami nem pontosan egyezik meg a 3. fejezetben használt, a Magyar Közlönyben publikált népességi adattal. Ebből következik, hogy a két fejezetben közölt telefonsűrűségi adatok eltérhetnek. |
| Nettó árbevétel | Az általános számviteltől eltérően a saját számítástechnika-alkalmazási termékek és szolgáltatások bevételeit tartalmazza, bérmunkák nélkül. |
| Nettó elkerülhető költség | 1. Az egyetemes szolgáltatás költségeinek kiszámítása során azt a költséget nevezzük nettó elkerülhető költségnek, amelyet a hatékony szolgáltató az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hiányában el tudna kerülni. A nettó elkerülhető költség számításakor figyelembe kell venni azokat a bevételeket és egyéb (közvetett) hasznokat, amelyeket az egyetemes szolgáltatás nyújtásának megszüntetésével a szolgáltató elveszítene. 2. Az egyetemes szolgáltatás költségeinek kiszámítása során azt a költséget nevezzük nettó elkerülhető költségnek, amelyet a hatékony szolgáltató az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hiányában el tudna kerülni. A nettó elkerülhető költség számításakor figyelembe kell venni azokat a bevételeket és egyéb (közvetett) hasznokat, amelyeket az egyetemes szolgáltatás nyújtásának megszüntetésével a szolgáltató elveszítene.
Forrás: 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről (Eht.) |
| Nettó különbözeti költség | A nettó különbözeti költség a különbözeti költség és az adott teljesítménynövekményből származó összes bevétel különbsége.
Forrás: COM(96)608 |
| Névleges letöltési sebesség | A szolgáltató által az előfizető számára megadott letöltési irányú, elméleti maximum bitsebesség. |
| Névsorinformáció | Névsor információ azokat az információ kategóriákat jelenti, amelyek az előfizetők nevét, számát, címét, a fogyasztó típusát, a szám telefonkönyvi státuszát és típusát tartalmazzák.
Forrás: OFCOM |
| Növekedési ráta | Számított adat. Lsd. összetett éves növekedési ráta (CAGR)
Forrás: Hatóság |
| Nyílt hálózati hozzáférési feltételek | 1. A nyílt hálózati hozzáférés a 90/387/EEC sz. ONP keretirányelvben definiált alapelv és gondoskodik a nyilvános távközlő hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz való nyílt és hatékony hozzáférés és azok használata feltételeinek összehangolásáról. 2. A nyílt hálózati hozzáférési feltételek jelentik azokat az (ONP) irányelv szerint összehangolt feltételeket, amelyek gondoskodnak a nyilvános távközlő hálózatokhoz, és ahol lehetséges, a nyilvános távközlési szolgáltatásokhoz való nyílt és hatékony hozzáférésről, valamint ezen hálózatok és szolgáltatások hatékony használatáról. A nyílt hálózati hozzáférési feltételek összehangolt feltételeket tartalmazhat - esetről-esetre történő előítéletmentes alkalmazásukkal - a következőkre vonatkozóan: - műszaki interfészek, tartalmazva a hálózatvégződtetési pontok meghatározását és kivitelezését; - használati feltételek, tartalmazva a frekvenciákhoz való hozzáférést, ahol szükséges; - árképzési alapelvek.
Forrás: 1. COM(1999)539 2. (90/387/EEC) |
| Nyilvános elektronikus hírközlő hálózat | Teljesen vagy elsősorban a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására használt elektronikus hírközlő hálózat.
Forrás: 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről188. § 85. |
| Nyilvános konzultáció | A nemzeti szabályozó hatóság (Nemzeti Hírközlési Hatóság) kötelezettsége, hogy az érintett piacok meghatározásával kapcsolatos, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítására, valamint a jelentős piaci erővel rendelkező, illetve más szolgáltatókra az Eht. szerint előírható kötelezettségére és a referenciaajánlatok jóváhagyására vonatkozó, a hatóság megítélése szerint az érdekeltekkel egyébként egyeztetést igénylő határozatainak tervezetét azok meghozatala előtt közzétegye annak érdekében, hogy akinek jogát, vagy jogos érdekét a határozat érintheti, megtehesse azzal kapcsolatos észrevételeit, javaslatait. A hatóságnak a beérkezett észrevételeket lehetőség szerint figyelembe kell vennie.
Forrás: 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 36. § nyomán |
| Nyilvános telefon állomás | A nagyközönség rendelkezésére álló távbeszélő végberendezés, amelynek használatára vonatkozóan a fizetőeszköz lehet pénzérme, hitelkártya, illetve előrefizetett kártya, beleértve a hívókódokkal használatos kártyákat. |
| Nyilvános telefonállomás | A nagyközönség rendelkezésére álló távbeszélő végberendezés, amelynek használatára vonatkozóan a fizetőeszköz lehet pénzérme, hitelkártya, illetve előrefizetett kártya, beleértve a hívókódokkal használatos kártyákat.
Forrás: 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 188. § 88. |
| Nyilvános telefonhálózat (telefonhálózat) | Olyan nyilvános elektronikus hírközlő hálózat, amelyen részben vagy egészben nyilvánosan elérhető telefon szolgáltatást nyújtanak, illetve amely alkalmas hálózati végpontok között beszéd, továbbá más kommunikációra, így különösen a telefax és adatkommunikációra.
Forrás: 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 188. § 87. |
| Nyilvánosan elérhető telefon szolgáltatás | Olyan, bárki számára rendelkezésre álló elektronikus hírközlési szolgáltatás, amely belföldi vagy nemzetközi számozási terven alapuló hívásirányítással lehetővé teszi belföldi és nemzetközi hívások kezdeményezését és fogadását, valamint minden esetben a segélyhívó szolgáltatások és - a körülményektől függően - egyéb szolgáltatások (többek között kezelői szolgáltatások, tudakozó, előfizető névjegyzék , és nyilvános telefonállomás, emeltdíjas szolgáltatások, a fogyatékkal élő előfizetők részére nyújtott szolgáltatások, illetve földrajzi elhelyezkedéstől független szolgáltatások) elérését.
Forrás: 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 188. § 86. |
| Nyomon követhető kezelés |
|
A postai szolgáltató által alkalmazott technológia, amellyel a postai szolgáltató a postai küldemény egyedi azonosító jelzése alapján, interneten lekérdezhető információként vagy elektronikus hírközlési hálózat igénybevételével továbbított és dokumentált szöveges üzenetben küldeményenként tájékoztatást ad legalább a küldemény felvételének helyéről és dátumáról, a kézbesítésének dátumáról, az átvételi jogosultság alapjáról vagy sikertelen kézbesítési kísérlet esetén a küldemény további kezeléséről.
|
Forrás: A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 2. § . |
