| Kábel-TV előfizetők | Azoknak a háztartásoknak a száma, melyek valamely vezetékes csatlakozás által szolgáltatott többcsatornás televízió-szolgáltatásra fizetnek elő, rendszerint koaxiális vagy fényvezető kábelt használva. |
| Kábelmodem | Az előfizetőnél telepített, kábeltelevíziós rendszeren történő adatátvitelre szolgáló modulátor-demodulátor.
Forrás: DOCSIS szabvány. |
| Kábeltelevízió hálózat | 1. Bármely olyan vezetékes infrastruktúra, amelyet elsősorban rádió és televízió műsorok nyilvános célú elosztására hoztak létre.
2. A kábeltelevízió hálózat a tagállamok által elfogadott olyan vezetékes infrastruktúrát jelent, amely alkalmas rádió és televízió műsorjelek elosztására minden előfizető számára.
Forrás: 1. Saját, 2002/77/EC alapján 2. Saját, Draft Consolidated Competition Directive; (90/388/EEC) AS AMENDED alapján |
| Kapacitás egyszerű továbbértékesítése | A kapacitás egyszerű továbbértékesítése adatátvitelnek önálló kereskedelmi szolgáltatásként bérelt vonalakon a nyilvánosság számára való nyújtását jelenti, a kapcsolási, adatfeldolgozási és tárolási vagy protokol konverziós funkciókat csak olyan mértékig beleértve, amely a nyilvános kapcsolt hálózatból, illetve hálózatba történő valós idejű átvitelhez szükséges.
Forrás: Saját (92/44/EEC) and (90/388/EEC) AS AMENDED: alapján |
| Kapacitástöbblet | A vállalkozásnak az a képessége, hogy kapacitásának járulékos beruházással járó bővítése nélkül tudja kimenetének (termékeinek, szolgáltatásainak) volumenét növelni.
Forrás: Saját 2002/21/EC Annex II alapján |
| Kapcsolódó eszközök | 1. Elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetéséhez, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásához kötődő, vagy ahhoz igénybe vehető eszközök, ideértve többek között a feltételes hozzáférési rendszereket és az elektronikus műsortájékoztatókat. 2. Kapcsolódó eszközök: a helyi hurok átengedésével , a kábelcsatlakozások és a megfelelő információtechnológiai rendszerek, amelyekhez való hozzáférés szükséges ahhoz, hogy a kedvezményezett versenyképesen és tisztességesen szolgáltatásokat nyújthasson.
Forrás: 1. 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 188. § 61. 2. Regulation 2887/2000 (EC) Art. 2 (i) |
| Kapcsolt vonal | Az adatösszeköttetést csak a kommunikáció idejére biztosító hálózati kapcsolat, szemben a dedikált vonallal, amelynél az összeköttetés az adatforgalomtól függetlenül biztosított |
| Káros zavarás | Olyan zavarás, amely veszélyezteti a rádiónavigációs szolgálat vagy más biztonsági szolgálat működését, vagy amely más módon komolyan károsítja akadályozza vagy ismételten megszakítja az alkalmazandó európai úniós vagy nemzeti jogszabály szerint működő rádiótávközlési szolgáltatást.
Forrás: 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 188. § 62. |
| Kártérítési felelősség postai vonatkozásban | A postai szolgáltatónak a postai küldemény megsemmisülése, részleges vagy teljes elveszése, megsérülése, továbbá időgarantált szolgáltatás késedelmes teljesítése következtében a feladóval, az 50. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint a címzettel vagy harmadik személlyel, valamint utánküldés-szolgáltatás nem szerződésszerű teljesítése esetén a címzettel szemben fennálló kártérítési felelősségére az e §-ban, valamint a 45-52. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A postai szolgáltató az általános szerződési feltételeiben az e törvényben foglaltaknál szigorúbb (a felhasználóra nézve kedvezőbb) szabályok szerint is vállalhat felelősséget.
Forrás: A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 44. § (1) |
| Kereskedelmi műsor | A közszolgálati műsorokéhoz képest kevesebb olyan műsorszámot tartalmaz, mely közszolgálati értékrendbe sorolható, és melynél a reklámsugárzás tartalmi és időbeli korlátaira vonatkozóan az 2010. évi CLXXXV. törvény (ún. Médiatörvény) általános előírásai a mérvadók. |
| Kereslet árrugalmassága | 1. A kereslet árrugalmassága megmutatja, hogy egy termék árának változása milyen változást eredményez a termék iránti kereslet mennyiségében. Kiszámításának módja, hogy a keresett mennyiség százalékos változását elosztjuk az ár százalékos változásával. A kereslet árrugalmasságának értéke általában negatív, (minusz) végtelen és nulla között változik: minél kisebb az értéke, annál rugalmasabb a kereslet. A kereslet árrugalmasságát számos tényező befolyásolja, ezek közül egyik a helyettesítő termékek léte. Abban az esetben, ha sok helyettesítő termék létezik, a kereslet általában rugalmasabb, ezáltal a vállalkozások kevésbé tudják befolyásolni a termék árát. 2. A fogyasztók árérzékenységének jellemzője. A keresleti rugalmasság alacsony, ha az adott árváltozás nem váltja ki a kereslet változását, míg magas keresleti rugalmasság esetén egy viszonylag alacsony árcsökkenés is a kereslet jelentős növekedését okozza.
Forrás: 1. Saját, Kopányi Mihály: Mikroökonómia és OECDalapján 2. Saját, IRG: Common interpretation of the SMP concept 3.30 pont nyomán |
| Keresleti helyettesítés | A keresleti helyettesítés lehetővé teszi a hatóság számára azon helyettesíthető áruk vagy áruskála meghatározását, amelyekre a fogyasztók könnyen válthatnak egy relatív áremelkedés esetén.
Forrás: 8001/2004 IHM Tájékoztató 49. |
| Keresleti helyettesíthetőség | A keresleti helyettesíthetőséget annak a mérésére használják, hogy a fogyasztók milyen mértékben készek egyéb árukkal vagy szolgáltatásokkal helyettesíteni a kérdéses árukat vagy szolgáltatásokat.
Forrás: 8001/2004 IHM Tájékoztató 49. |
| Keskenysávú | Beszéd, fax és kisfelbontású mozgókép kilobites sebességű átviteli képessége. A szélessávú rendszerekkel ellentétben nem képes kezelni a finom felbontású színes mozgóképeket, megabites sebességű adatátvitelt.
Forrás: Saját COM(1999)539 alapján |
| Készülék | A rádióberendezés és az elektronikus hírközlő végberendezés.
Forrás: 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 188. § 63. |
| Kétszeres szegmens forgalmi szolgáltatás | Regionális összekapcsolási szolgáltatás, amelyben nincs összekapcsolási pont azon a regionális irányítási területen, ahol a hívó vagy a hívott előfizető hálózati végpontja van.
Forrás: 277/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet egyes távközlő hálózati szerződésekről és azok megkötéséről |
| Kétvégű bérelt vonali összekapcsolási szolgáltatás | 1. A szolgáltató a két összekapcsolási pontján a másik szolgáltató távközlő hálózatában vesz igénybe ezen összekapcsolási pontoktól egy-egy áramkörszakaszt bérelt vonali szolgáltatás nyújtása érdekében. 2. A szolgáltató a két összekapcsolási pontján a másik szolgáltató távközlő hálózatában vesz igénybe ezen összekapcsolási pontoktól egy-egy áramkör szakaszt bérelt vonali szolgáltatás nyújtása érdekében. Lehet egyszeres szegmens kétvégű áramkör vagy kétszeres szegmens kétvégű áramkör bérelt vonali összekapcsolási szolgáltatás.
Forrás: 277/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet egyes távközlő hálózati szerződésekről és azok megkötéséről |
| Kézbesítés | Azon tevékenység, amely során a postai küldemény a postai szolgáltató hálózatából, illetve személyes felügyelet alól az átvételre jogosult személy részére történő átadással vagy levélszekrénybe, továbbá egyéb, a küldemény kézbesítésére alkalmas eszközbe történő elhelyezéssel kikerül.
Forrás: A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 2. § . |
| Kézbesítési pont | A postai küldemény kézbesítése céljából a postai szolgáltató által kijelölt, a felhasználók számára elérhető helyiség vagy hely, továbbá a postai szolgáltató által létesített, a kézbesítést lehetővé tevő eszköz. Forrás: A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 2. § .
Forrás: A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 2. § . |
| Kézbesített távirat | A szolgáltatók által kézbesített táviratok száma. Megszűnt szolgáltatás
Forrás: Hatóság |
| Kézi műszer | Kezelőszemélyzet folyamatos közreműködését igénylő mérőműszer.
Forrás: NMHH "VE 50942" jelű vizsgálati eljárása |
| KH | Középhullám. Frekvencia tartománya 300-3000 kHz. |
| Kiegészítő eszközök | Az elektronikus hírközlő hálózattal és/vagy elektronikus hírközlési szolgáltatással kapcsolatos eszközök, amelyek lehetővé teszik és/vagy támogatják a szolgáltatások nyújtását az adott hálózat és/vagy szolgáltatás útján. Magában foglalja a feltételes hozzáférési rendszereket és az elektronikus műsortájékoztatókat.
Forrás: Directive 2002/21/EC Art 2 (e) |
| Kiegészítő szolgáltatások | Hálózati alapszolgáltatások nyújtásához nélkülözhetetlen szolgáltatások, így különösen helymegosztási szolgáltatások, közvetítőválasztási szolgáltatások, csatlakozónyaláb szolgáltatás, közös eszközhasználat, számlázási szolgáltatások, műszaki vizsgálatok, átadás-átvételi vizsgálatok.
Forrás: 277/2003. (XII. 24.) Korm. 3. § (1) 10 |
| Kiegyenlítő vásárlóerő | 1. Egy termék vagy szolgáltatás előállítójával szemben egyes fogyasztók, felhasználók erős tárgyalási pozíciója, melynek jelentős mértékű befolyása lehet a szolgáltatók közti versenyre, mivel amennyiben ezzel az erős tárgyalási pozícióval élnek a fogyasztók felhasználók, az korlátozhatja a termék vagy szolgáltatás előállítójának független viselkedését, a szolgáltatás nyújtásának feltételeit (így különösen az árazását). A kiegyenlítő vásárlóerő megjelenése főként akkor valószínűsíthető, ha egy vállalkozás outputjának jelentős hányadát egy koncentrált fogyasztói csoport vásárolja meg. 2. Az erős tárgyalási pozícióval rendelkező ügyfelek érdekérvényesítő képessége, amely korlátozza a vállalkozások (szolgáltatók) ügyfeleiktől független cselekvési lehetőségét.
Forrás: Saját, IRG alapján |
| Kiinduló forgalom | A kezdeményezett, helyhez kötött távbeszélő-forgalom, amely tartalmazza a helyi, belföldi távolsági és nemzetközi forgalmat, beleértve a mobil és a személyhívó hálózatba irányuló forgalmat is. |
| Kijelölt tanusító szerv | Megfelelőségi tanusítvány kiadására külön jogszabály alapján kijelölt szervezet, amelynek bejelentése az Európai Bizottsághoz megtörtént.
Forrás: 5/2004.(IV.13.) IHM rendelet |
| Kilépési pont | A titkos információgyűjtés, illetve titkos adatszerzés során a szolgáltató rendszeréből a monitoring rendszerrel, rendszerekkel kinyert közlemények és kísérőadatok fizikai átadási pontja a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat felé, amelyet a szolgáltató a 92. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint egyeztetett helyen és formában biztosít.
Forrás: 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről (Eht.) |
| Kínálati helyettesítés | A kínálati helyettesítés vizsgálata lehetővé teszi a hatóság számára annak megállapítását, hogy melyek azok az elektronikus hírközlési piacon lévő szolgáltatók, melyek rövid távon, jelentős többletköltségek nélkül képesek nyújtani az érintett árut vagy szolgáltatást, mert vagy nyújtanak ilyen, vagy egyenértékűnek tekinthető árut vagy szolgáltatást, vagy már meglévő hálózatuk alapvetően alkalmas ezek nyújtására.
Forrás: [Módszertan [28] nyomán] |
| Kínálati helyettesíthetőség | A kínálati helyettesíthetőség azt jelzi, hogy a kérdéses árut vagy szolgáltatást nem nyújtó szolgáltatók képesek lennének-e az adott áru/szolgáltatás előállítására/nyújtására azonnal vagy rövid távon - jelentős többletköltségek nélkül - átállni.
Forrás: 8001/2004 IHM Tájékoztató 39. |
| Kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pont (SAWAP) | 2020. XII.18-tól
Az Eht. 188. § 77. pontjában meghatározott fogalom.
Forrás: 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról 2. § h) pontja
2020. XII.21-től
Kis hatótávú, vezeték nélküli hozzáférési pont: engedélyköteles, engedélymentes, vagy engedélyköteles és engedélymentes rádióspektrum használatával üzemelő, kis teljesítményű, kis hatótávú, egy vagy több csekély vizuális hatású antennával rendelkező vezeték nélküli hálózati hozzáférést megvalósító kisméretű berendezés. Működhet nyilvános elektronikus hírközlő hálózat részeként, vagy biztosíthat a felhasználók számára vezeték nélküli hozzáférést tekintet nélkül a hálózati topológiára - akár állandóhelyű, akár mobil - elektronikus hírközlő hálózathoz.
Forrás: 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről, azaz az Eht. 188. § 77. pontja
2020.12.21-től az országos hatáskör a Szegedi Hatósági Irodához került. |
| Kiskereskedelmi piac | Olyan előfizetői szolgáltatások, amelyeket a szolgáltató végfelhasználók számára nyújt.
Forrás: 8001/2004 IHM Tájékoztató |
| Kisközösségi antenna rendszer | Néhány előfizetőt ellátó, gerinchálózattal nem rendelkező, csak jelszétosztást végző hálózat, amely (visszirányú jelátvitelre, számítógépes vagy saját videojel átvitelre nem képes). |
| Kisközösségi médiaszolgáltatás | Sztereó vétel esetén legfeljebb az adóállomástól számított egy kilométer sugarú körnek megfelelő földrajzi területre kiterjedő vételkörzetben működő helyi lineáris rádiós közösségi médiaszolgáltatás.
Forrás: 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról |
| Kisközösségi médiaszolgáltatás | Sztereó vétel esetén legfeljebb az adóállomástól számított egy kilométer sugarú körnek megfelelő földrajzi területre kiterjedő vételkörzetben működő helyi lineáris rádiós közösségi médiaszolgáltatás. |
| Kisközösségi rádió | Olyan rádió, amely kis település, kis lakóközösség, speciális hallgatói kör ellátását célozza meg. Az adóállomás vételkörzetének sugara maximum 1 km-re terjed ki. |
| Kismértékű, de jelentős, tartós áremelkedés | A kismértékű, de jelentős, tartós áremelkedés fogalma a hipotetikus monopolista teszt alkalmazásához kapcsolódik. Az európai szabályozási gyakorlatban a hatóság a hipotetikus monopolista tesztnél általában egy 5-10 % közötti állandó áremelkedés fogyasztókra vagy szolgáltatókra gyakorolt hatását veszi figyelembe.
Forrás: 8001/2004 IHM Tájékoztató. |
| Kizárólagos jogok | 1. Kizárólagos jogok alatt azok a jogok értendők, amelyeket egy tagállam jogszabályi, rendeleti vagy közigazgatási eszközök útján egyetlen vállalkozásnak biztosít, fenntartva részére a jogot arra, hogy elektronikus kommunikációs szolgáltatásokat nyújtson vagy elektronikus kommunikációs tevékenységekre vállalkozzon egy adott földrajzi területen belül. 2. Egyetlen vállalkozásnak jogszabályban vagy közigazgatási határozatban biztosított olyan jog, amely alapján kizárólag az ilyen joggal rendelkező vállalkozás végezheti az adott tevékenységet egy adott földrajzi területen belül.
Forrás: 1. DIRECTIVE 2002/77/EC alapján 2. 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről (Eht.) |
| KMJR (Közösségi kábeles műsor- és jeltovábbító rendszer) | Nagyszámú, belföldi országos és regionális, valamint külföldi tv- és rádió-műsorcsatorna átvitelén kívül helyi stúdiókban készült műsorokat, vagy külön bérelhető műsorcsatornákat, egyéb információkat szolgáltató csatornákat átvivő, valamint egyéb feladatokat is ellátó (például számítógépes hálózathoz csatlakozás; lokális vagy világháló (Internet); OMNIBUSZ - rendszer nyújtása, távfűtés-szabályozás; belső elektromos levelezés; bérelt vonali szolgáltatások; riasztó rendszerek átvitele), is ellátó ún. interaktív rendszer. |
| Kódosztású többszörös hozzáférés (CDMA) | Digitális vezeték nélküli átvitelnél használt speciális kódolási eljárás, amelynél a digitális forrás- információt egy másik kódolt digitális jelfolyammal kombinálják, annak érdekében, hogy az információt széles rádiófrekvenciás sávban kenjék szét. Mind az adóban, mind a vevőben az ismert kódolt jelet használva az eredeti információ a vevőben visszanyerhető.
Forrás: COM(94)145 alapján |
| Koncessziós ellenőrzés | A koncessziós szerződésben vállalt kötelezettségekre irányuló ellenőrző tevékenység. |
| Konvergencia | Az az erősödő tendencia, hogy számos tartalmat (hang, videó, szöveg, kép) és szolgáltatást különböző digitális hálózaton (fix szélessávú, mobil infrastruktúra, műhold, kábel, digitális földfelszíni stb.) juttatnak el a fogyasztói készülékek széles választékához (személyi számítógép, digitális személyi asszisztens, televízió, mobil készülék). A konvergencia folyamatát a technológiák és az üzleti modellek fejlődése alapozta meg. Az utat főként a tartalom digitalizációja, az elmozdulás az IP alapú hálózatok felé, a nagysebességű szélessávú hozzáférés előretörése, valamint a multimédiás kommunikáció és a számítástechnikai eszközök elérhetősége jelöli ki. A konvergencia több szinten alakult ki:
Hálózatok konvergenciája – hajtóereje az elmozdulás az IP alapú hálózatok felé. Magában foglalja a fix-mobil konvergenciát és a „három képernyős konvergenciát” (megjelenítés mobileszközön, televízión és számítógépen).
Szolgáltatások konvergenciája – melynek ösztönzői a hálózatok konvergenciája és az innovatív kézi készülékek, és amely lehetővé teszi a hozzáférést a webalapú alkalmazásokhoz , valamint az eszközök sokasága által nyújtott hagyományos és új, értéknövelt szolgáltatásokhoz.
Ipari/piaci konvergencia – ugyanarra a területre tereli azokat az iparágakat, mint az információs technológia, távközlés, média – amelyek korábban különböző piacokon folytatták tevékenységüket.
Jogalkotási, intézményi és szabályozási konvergencia – vagy legalább együttműködés – jön létre a műsorterjesztés és a távközlés szabályozása között. A politikacsinálók a tartalom és a szolgáltatások konvergens szabályozását fontolgatják, függetlenül attól, hogy milyen hálózaton nyújtják azokat (technológia semleges szabályozás).
Eszközök konvergenciája – ma az eszközök döntő többsége mikroprocesszort, képernyőt, tárolóelemet, bemeneti eszközt és valamilyen hálózati interfészt tartalmaz és egyre többféle kommunikációs funkcióval és alkalmazási lehetőséggel rendelkezik.
Konvergálódó felhasználói ismeretek: egyedülálló kapcsolat a végfelhasználók, valamint a távközlési, média és számítógépes technológiák között.
Forrás: 1. Saját, OECD alapján 2. COM(97)263 |
| Koordinált terület | Az információs társadalmi szolgáltatókra vagy szolgáltatásokra a Tagállamok jogrendszerében rögzített követelmények, tekintet nélkül arra, hogy azok általános jellegűek, vagy specifikusan azok számára állapították meg. A koordinált terület érinti azokat a követelményeket, amelyeket a szolgáltatónak teljesítenie kell információs társadalmi szolgáltatási tevékenységének megkezdésével kapcsolatban; pl. a min?sítést, felhatalmazást vagy bejelentést érint? követelmények, az információs társadalmi szolgáltatási tevékenység folytatásával kapcsolatban, a szolgáltató viselkedését illet? követelmények, a szolgáltatás min?ségét vagy tartalmát illet? követelmények, beleértve azokat, amelyek a reklámtevékenységre és szerz?désekre alkalmazhatók, vagy a szolgáltató felel?sségét érint? követelmények. A koordinált terület nem tartalmaz olyan követelményeket, mint az áruk szállítására vonatkozó, vagy nem elektronikus eszközökkel nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó követelmények.
Forrás: Saját, Directive (2000/31/EC) alapján |
| Koprodukciós filmalkotás | Olyan magyar filmelőállítók által közösen készített filmalkotás, amelyben a filmelőállítók filmalkotásra vonatkozó jogait és kötelezettségeit koprodukciós szerződés rögzíti. |
| Korszerűsítés | 2020. XII.18-tól
A jogszerűen létesült elektronikus hírközlési építmény meglévő nyomvonalán korszerű technológia alkalmazásával az elektronikus hírközlő hálózat egyes részeinek vagy teljes egészének - a régi építménynek az építési engedély hatályának lejártáig történő elbontását is magában foglaló - kicserélése, amelynek következtében nő az elektronikus hírközlő hálózat üzembiztonsága, teljesítőképessége vagy használhatósága, valamint az antennák cseréje, ha az érintett antennák valamelyikének bármely irányú mérete a 4,0 m-t meghaladja, és az antennatartó szerkezet megerősítését nem igényli, továbbá a teljes szerkezet - antennatartó szerkezet és az antenna - együttes magassága nem növekszik.
Forrás: 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról 2. § i) pontja
|
| Költségalapú ár | Ex-ante kötelezettségek körében jogszabály, vagy a szabályozó hatóság által szabályozott ár, melyet a szolgáltatás költségeiből kiindulva úgy állapítanak meg, hogy az elegendő árbevételt biztosítson a szolgáltató számára beruházásainak megtérüléséhez, üzleti tevékenységének finanszírozásához, ésszerű nyereség mellett. A költségalapú ár alkalmazásának kötelezettségét a végfelhasználók kárára történő túlárazás vagy árprés elkerülése érdekében indokolt előírni.
Forrás: [Hozzáférési Irányelv 13. cikk 1. és 3. bek., valamint McCarthy Tétrault: Telecommunications Regulation Handbook, Price Regulation nyomán] |
| Költségek - anyagköltség | A tárgyidőszakban felhasznált vásárolt anyagok beszerzési értéke, ide értve az anyagok értékvesztésének összegét is. Itt kerül kimutatásra a használatbavételkor azoknak az anyagi eszközöknek (pl. szerszám, felszerelés, munka és védőruha) a beszerzési értéke is, amelyek a vállalkozás tevékenységét egy évnél rövidebb ideig szolgálják. |
| Költségek - bérköltség | A tárgyidőszakban az állományba tartozó és az állományba nem tartozó munkavállalót, tagot megillető, az érvényes jogszabályok szerint bérként vagy munkadíjként elszámolt járandóság. |
| Költségek - egyéb költségek | A nem anyagjellegű szolgáltatások ellenértéke, a pénzintézetek által nyújtott szolgáltatásokért fizetett bankköltség (a kamat kivételével), a hatóságok részére fizetendő hatósági díjak és a tárgyi eszközök beszerzési költségei közé nem tartozó biztosítási díjak. |
| Költségek - értékcsökkenési leírás | Az immateriális javak és a tárgyi eszközök tárgyévben költségként elszámolt értékcsökkenési leírásának összege. A vállalkozás döntése alapján tartalmazhatja a jogszabályban meghatározott egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközöknek a használatbavételkor egy összegben terv szerinti értékcsökkenési leírásként elszámolt összegét. |
| Könnyen megjegyezhető számok | A könnyen megjegyezhető számok abban különböznek a közönséges telefonszámoktól, hogy könnyű megtanulni, megjegyezni azokat, vagy már közismertek is a nagyközönség számára. A könnyen megjegyezhető számok jelentős kereskedelmi értéket képviselnek. A számbillentyűkhöz rendelt szabványos betűkódokkal leírható szavak is különös értéket képviselnek, mint telefonszámok.
Forrás: COM(96)590 alapján |
| Körzeti adó | Olyan körzeti médiaszolgáltatást végző adó, amelynek vételkörzete meghaladja a helyi adóét, de vételkörzetében az ország lakosságának kevesebb, mint fele él. |
| Körzeti médiaszolgáltatás | Az a médiaszolgáltatás, amelynek vételkörzete meghaladja a helyi médiaszolgáltatás vételkörzetét, de vételkörzetében az ország lakosságának kevesebb, mint a fele él.
Forrás: 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) V. rész Értelmező rendelkezések 203.§1.25. |
| Kötelezett szolgáltató | Az az elektronikus hírközlési szolgáltató, amelyre nézve az NHH megállapította szerződéskötési kötelezettség feltételeinek teljesülését, továbbá amely szolgáltatóra jogszabály szerződéskötési kötelezettséget állapított meg, valamint amely szolgáltatóra az NHH vagy jogszabály referenciaajánlat közzétételi kötelezettséget állapított meg.
Forrás: 277/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet egyes távközlő hálózati szerződésekről és azok megkötéséről |
| Közműsor-szolgáltató | Olyan műsorszolgáltató, amely az ORTT által elfogadott saját műsorszolgáltatási szabályzat alapján műsorában többségében közszolgálati műsorszámokat sugároz. |
| Közönségarány (Share, SHR%) | Televízió: A nézett idő csatornák (ill. egyéb tévéhasználat) közötti megoszlása, azaz az esemény ideje alatt az összes TV-nézéssel töltött időnek mekkora részét fordították a nézők a vizsgált esemény nézésére. Pl.: SHR=35% jelentése: a műsor ideje alatt televíziót nézők 35%-a a vizsgált programot nézte. A share magas értéke a műsorra nézve kedvező (értéke max. 100%: ez azt jelenti, hogy minden tévénéző ezt a programot nézte).
Rádió: a műsor az elhangzás ideje alatt a célcsoport teljes rádióhallgatásának mekkora hányadát "szerezte meg" (%). Itt időt osztunk idővel, a műsorra fordított összes hallgatást osztjuk az összes (más adókat is) hallgatás idejével.
Forrás: Nielsen Közönségmérés |
| Közös erőfölény | Az erőfölényes helyzetet két vagy több, egymástól jogilag és gazdaságilag független vállalkozás birtokolja, amelyek lényegében ugyanúgy állnak szemben ügyfeleikkel és versenytársaikkal, mint egyetlen erőfölényben lévő vállalkozás.
Forrás: Saját; a 8001/2004. (IHK.8.) IHM tájékoztató 87. és 89. § nyomán |
| Közös eszközhasználat | Az elektronikus hírközlési építmények, valamint az elektronikus hírközlő eszközök, így többek között az információs rendszerek közös használata. A helymegosztás a közös eszközhasználat különös formája.
Forrás: 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 188. § 66. |
| Közös rendelési eljárás | A közös rendelési eljárás a Közösségen belüli bérelt vonalak olyan rendelési eljárását jelenti, amely biztosítja a távközlési szervezetek közötti azonosságot, a távközlési szervezetek és a felhasználók által szolgáltatandó információ és annak formájának azonosságát illetően.
Forrás: Saját (92/44/EEC) alapján |
| Központi referencia adatbázis (KRA) | Az a számhordozás érdekében létrehozott adatbázis, amely tartalmazza az összes hordozott számmal kapcsolatos hívásirányítási információt, amelyet a szolgáltatók, valamint a jogszabály alapján erre jogosultak részére rendelkezésre bocsát.
Forrás: 46/2004. (III.18.) Korm. Rendelet a számhordozhatóság alkalmazásának szabályairól |
| Központrendszeresítési engedély | Az építtető által benyújtott kérelem alapján, a hálózat csomópontjában elhelyezett kapcsoló-berendezések, vezérlő, jelzéskezelő és egyéb eszközök kialakítását engedélyező határozat, amely lehetővé teszi különböző távbeszélő-áramkörök összekapcsolását a felhasználók igényei szerint. |
| Közszolgálati médiaszolgáltatás | A közszolgálati médiaszolgáltatók által nyújtott médiaszolgáltatás.
Forrás: 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról |
| Közszolgálati médiaszolgáltató | Kizárólag - a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak megvalósítására – az Mttv. 84. § (1) bekezdésében nevesített médiaszolgáltató, valamint a 84. § (1) bekezdésben nevesített közszolgálati médiaszolgáltató által létrehozott médiaszolgáltató, illetve a 84. § (1) bekezdésben nevesített közszolgálati médiaszolgáltató befolyásoló részesedése alatt álló gazdálkodó szervezet által létrehozott médiaszolgáltató. |
| Közszolgálati műsor | Az a műsor, melyben a közszolgálati műsorszámok meghatározó szerepet játszanak és amely a médiaszolgáltató vételkörzetében élő hallgatókat, illetve nézőket rendszeresen tájékoztatja közérdeklődésre számot tartó kérdésekről. |
| Közvetett állami támogatás | Mozgóképszakmai célok megvalósítását szolgáló támogatás, amely után a támogató jogszabályban megállapított adókedvezményeket vehet igénybe. |
| Közvetett hozzáférés | Szolgáltatás, amelnek keretében az ügyfél alternatív (távhívó vagy nemzetközi) szolgáltatót választhat rövid szám tárcsázása útján, hívásonként (másképp: hívásonkénti közvetítőválasztás).
Forrás: Saját, az angol definíció alapján |
| Közvetett irányítás | Közvetett irányítással rendelkezik a vállalkozás azon vállalkozás felett, amelyet az általa irányított vállalkozás - vele együtt vagy önállóan - irányít vagy vállalkozások közösen irányítanak.
Forrás: Tpvt. 23. § (2) |
| Közvetítő előválasztás | A közvetítőválasztásnak az a módja, amikor az előfizető szerződésben köti ki a közvetítő szolgáltatót és a hívás közvetítőválasztó előtét alkalmazása nélkül lehetséges.
Forrás: [2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 188. § 68.] |
| Közvetítő szolgáltató | Azon elektronikus hírközlési szolgáltató, amely az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltatóval kötött hálózati szerződése alapján biztosítja az előfizető választása szerinti esetekben a hívott előfizető vagy szolgáltatás elérését.
Forrás: 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről (Eht.) |
| Közvetítő-előválasztás beállítása | Szolgáltatás, amely során a kötelezett szolgáltató helyi központjában előválasztott közvetítő szolgáltatóként beállítja a jogosult szolgáltatót a közvetítő előválasztással élő előfizető vonatkozásában, az előfizető által igényelt hívástípusokra.
Forrás: 277/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet egyes távközlő hálózati szerződésekről és azok megkötéséről |
| Közvetítőválasztás | A közvetítőválasztás az elektronikus hírközlési szolgáltató előfizetőjének az a lehetősége, hogy a hívott előfizető vagy szolgáltatás eléréséhez megválassza a közvetítő szolgáltatót, amely az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltatóval összekapcsoláson keresztül nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatást nyújt, amely az alábbi módokon vehető igénybe: közvetítő előválasztás, hívásonkénti közvetítőválasztás.
Forrás: [2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 188. § 68.] |
| Közvetítőválasztó előtét beállítása | Szolgáltatás, amely során a kötelezett szolgáltató saját hálózatában elvégzi a jogosult szolgáltatószámára kiadott szolgáltató-választó előtét használatához szükséges forgalomirányítási beállításokat.
Forrás: 277/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet egyes távközlő hálózati szerződésekről és azok megkötéséről |
| Közvetlen állami támogatás | Mozgóképszakmai célokra nyújtott pénzügyi juttatás. |
| Közvetlen irányítás | Közvetlen irányítással rendelkezik egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen, ha (a) a másik vállalkozás többségi szavazati jogot biztosító üzletrészeivel, részvényeivel, illetőleg a szavazati jogok több mint ötven százalékával rendelkezik (b) jogosult a másik vállalkozás vezető tisztségviselői többségének kijelölésére, megválasztására vagy visszahívására (c) szerződés alapján jogosult a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására (d) a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására ténylegesen képessé válik.
Forrás: Tpvt. 23. § (2) |
| Közvetlen műholdas (DBS) szolgáltató | Sokcsatornás Video Műsorelosztó (SVM), aki több különböző műholdról vesz át műsorokat a műsorszolgáltatókkal kötött szerződése szerint, a műsorokat szolgáltatási csomagokba rendezi és ezeket a csomagokat saját eszközeivel teszi hozzáférhetővé az előfizetők számára. A közvetlen műholdas szolgáltatóknak közszolgálati kötelezettségüknek megfelelően csatornakapacitásuk 4-7%-át nem kereskedelmi műsorok számára kell fenntartaniuk. A közvetlen műholdas előfizetők általában viszonylag kisméretű (szokásosan 1 méternél kisebb átmérőjű) tetőn elhelyezett parabolaantennákat használnak azon adott pályaadatú műholdakról való műsorvételre, amelyekről a DBS szolgáltató továbbítja a műsorokat. Mind a szolgáltatások, mind a berendezések számos kiskereskedelmi forrásból elérhetők az előfizetők számára, beleértve a nagy országos elektronikai kiskereskedelmi hálózatokat.
Forrás: US/Cullen International |
| Közzététel | E törvény által a hatóság számára közzétenni rendelt információ hozzáférhetővé tétele a hatóság hivatalos lapjában, az arra vonatkozó eljárás szerint, valamint a hatóság internetes oldalain haladéktalanul.
Forrás: 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről (Eht.) |
| Külkereskedelmi forgalom értéke | Import esetében c.i.f., export esetében f.o.b. paritáson kifejezett érték. Az értékadatok forintra való átszámítása az MNB által jegyzett hivatalos devizaárfolyamon történik, míg a dollárban kifejezett adatok a devizák mindenkori keresztárfolyamai alapján készülnek. |
| Különbözeti költség | Egy meghatározott teljesítmény növekmény biztosításából fakadó költségek, amennyiben egy bizonyos szintű teljesítményt (amely lehet nulla is) már biztosítanak. Ennek megfelelően a különbözeti költségeket olyan költségként határozhatjuk meg, amelyek a teljesítmény növekmény biztosításának mellőzésével kerülhetők el.
Forrás: US (FCC Docket 96-98) |
| Különleges jogok | 1. Korlátozott számú vállalkozásnak jogszabályban, vagy közigazgatási határozatban, egy adott földrajzi területen belül biztosított jogok,a) amelyek az ilyen elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására vagy elektronikus hírközlési tevékenység végzésére felhatalmazott vállalkozásokat kijelölik vagy számukat kettőre vagy többre korlátozzák nem objektív, arányos és diszkriminációmentes feltételek mellett, vagy b) amelyek egyes vállalkozásoknak nem objektív, arányos és diszkriminációmentes feltételek mellett biztosítanak olyan jogszabályi vagy szabályozási előnyöket, amelyek jelentős mértékben befolyásolják más vállalkozások lehetőségét arra, hogy ugyanolyan elektronikus hírközlési tevékenység végzésére vállalkozzanak, ugyanazon földrajzi területen belül, lényegében azonos feltételek mellett.
Forrás: Saját, Eht és 2002/77/EC alapján |
| Különvonal | Az előfizetői központba önálló fizikai áramkörrel bekapcsolt szolgáltatás hozzáférési pont. |
