| ECDL | European Computer Driving Licence - Európai Számítógép-használói Jogosítvány (További információk: http://www.ecdl.hu). |
| Egészségügyi határérték | A vizsgálati frekvenciatartományhoz tartozó vonatkoztatási határérték "A 0-300 GHz frekvenciatartományú elektromos, mágneses és elektromágneses terek lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékeiről" szóló 63/2004. (VII. 26.) számú ESzCsM rendeletben foglaltak szerint.
Forrás: 63/2004. (VII. 26.) számú ESzCsM rendelet |
| EGT országok | Európai Gazdasági Térség tagállamai
Forrás: Hatóság |
| EGT országok | Európai Gazdasági Térség tagállamai
Forrás: Hatóság |
| Egyéb filmalkotás | Olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel a 2004. évi II. tv. (Mktv.) 1. melléklet szerinti táblázat alapján nem éri el a 15 pontot. |
| Egyéb magyar részvételű filmalkotás | Olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel a 2004. évi II. tv. (Mktv.) 1. melléklet szerinti táblázat alapján legalább 15 pontot ér el. |
| Egyedi engedély | Egyedi engedély a nemzeti szabályozó hatóság által adott felhatalmazást jelent, amely egy vállalkozás számára különös jogokat ad, vagy a vállalkozás működésére külön kötelezettségeket ró ki, kiegészítve az általános felhatalmazást, ahol ez alkalmazható, ahol a vállalkozás vonatkozó jogait addig nem gyakorolhatja, míg a nemzeti szabályozó hatóság vonatkozó döntését meg nem kapja.
Forrás: Saját Directive 97/13 EC alapján |
| Egyéni előfizető | Az a természetes személy előfizető, aki úgy nyilatkozott, hogy gazdasági tevékenységi körén kívül veszi igénybe az előfizetői szolgáltatást.
Forrás: 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről (Eht.) |
| Egyéni fővonal | Egyéni belépési és előfizetési díjat fizető előfizető használatában lévő fővonal. |
| Egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás | Az elektronikus hírközlési szolgáltatások e törvényben meghatározott készlete, amely meghatározott minőségben, a Magyar Köztársaság területén bárhol, minden felhasználó számára megfizethető ár ellenében igénybe vehető.
Forrás: 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 188. § 11. |
| Egyetemes postai szolgáltatás | Az egyetemes postai szolgáltatás a postai szolgáltatások azon alapvető felhasználói igényeknek és a műszaki, gazdasági és társadalmi adottságoknak megfelelő, társadalmi közszükségletet kielégítő, általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak minősülő köre, amelyet az egyetemes postai szolgáltató meghatározott minőségben és megfizethető ár ellenében, földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül minden felhasználó számára köteles nyújtani az ország egész területén.
Forrás: A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 6. § (1). pont. |
| Egyetemes postai szolgáltatás | A postai szolgáltatás azon alapvető és tömeges köre tartozik ide, amelyet az állam minden polgára számára köteles biztosítani meghatározott minőségben és megfizethető ár ellenében. |
| Egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő postai szolgáltatás 2013. július 1-től | Egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő postai szolgáltatásnak bármely postai küldeménnyel kapcsolatos azon postai szolgáltatás minősül, amely nem tartozik az egyetemes postai szolgáltatást nem helyettesítő postai szolgáltatások közé, és a postai szolgáltató nem az egyetemes postai szolgáltatási kötelezettség alapján nyújtja. Engedélyköteles.
Forrás: A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 7. § (1) pontja. |
| Egyetemes postai szolgáltatást nem helyettesítő postai szolgáltatás | Ide tartoznak a futárposta, expressz, nemzetközi EMS és speciális többletszolgáltatások, melyeket a postai szolgáltató bejelentés alapján nyújtja.
Forrás: A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 8. § (1)-(4) bekezdései. |
| Egyetemes postai szolgáltatást nem helyettesítő postai szolgáltatás | 2013. VII.01-től
Bármely postai küldeménnyel kapcsolatos azon postai szolgáltatás, amely nem tartozik az egyetemes postai szolgáltatást nem helyettesítő postai szolgáltatások közé (futárposta, expressz szolgáltatás, nemzetközi EMS és speciális többletszolgáltatás), valamint a postai szolgáltató nem egyetemes postai szolgáltatási kötelezettséggel nyújtja azokat. Engedélyköteles.
Forrás: A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX törvény 6.§ (1) |
| Egyetemes postai szolgáltatást nem helyettesítő postai szolgáltatás 2013. július 1-től | Az egyetemes postai szolgáltatást nem helyettesítő postai szolgáltatásnak az alábbi, az egyetemes postai szolgáltatáshoz vagy az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő postai szolgáltatáshoz képest hozzáadott értéket képviselő postai szolgáltatások minősülnek:
a) futárposta-szolgáltatás,
b) expressz postai szolgáltatás,
c) nemzetközi EMS-szolgáltatás
d) a (3) bekezdésben meghatározott, jelentős hozzáadott értéket képviselő speciális többletszolgáltatások közül legalább egyet magában foglaló postai szolgáltatás.
Forrás: A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 8. § (1) pontja. |
| Egyetemes postai szolgáltatást nem helyettesítő postai szolgáltatás 2013. július 1-től | Egyetemes postai szolgáltatást nem helyettesítő postai szolgáltatás: olyan postai szolgáltatás, amely magában foglalja a futárposta, expressz, nemzetközi EMS és egyéb, speciális értéknövelt szolgáltatásokat magába foglaló szolgáltatásokat.
Forrás: A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 8. §. |
| Egyetemes postai szolgáltató postai szolgáltató helyeinek száma | Mutatószám, amely megmutatja egy bizonyos területen elérhető postai szolgáltató helyek számát.
Forrás: Hatóság |
| Egykapus eljárás | Egykapus eljárás egy olyan eljárási megoldást jelent, amely elősegíti egyedi engedélyek ill. általános felhatalmazások beszerzését, és ha szükséges, több mint egy nemzeti hírközlési hatóság értesítését, összehangolt eljárás keretében és egyetlen helyen.
Forrás: Saját (97/13/EC) alapján |
| Egykapus rendelés | Egykapus rendelés egy olyan rendszer, amelyben az összes, a felhasználó érintő ügylet, amely szükséges az olyan Közösségen belüli bérelt vonalak beszerzéséhez, amelyeket egynél több távközlési szervezet szolgáltat egyetlen felhasználó számára, lebonyolíthatók egy helyen a felhasználó és egyetlen távközlési szervezet között.
Forrás: Saját (92/44/EEC) alapján |
| Egykapus számlázás | Az egykapus számlázás egy olyan rendszer, amelyben a számlázás és a fizetési ügyletek az olyan Közösségen belüli bérelt vonalakra vonatkozóan, amelyeket egynél több távközlési szervezet szolgáltat egyetlen felhasználó számára, lebonyolíthatók egy helyen a felhasználó és egyetlen távközlési szervezet között.
Forrás: Saját (92/44/EEC) alapján |
| Egységes európai szolgáltatás / hívószám | Az egységes szolgáltatás Európában bárhol, azonos hívószámmal elérhető. A szolgáltató földrajzi helye bárhol lehet Európában.
Forrás: Saját COM(96)590 alapján |
| Egységes számozási környezet | A különféle nemzeti számozási rendszerek összeolvasztása egy egységes struktúrába, pl. egyféle szolgáltatáshozzáférési-kód a közszolgáltatásokra.
Forrás: Saját COM(96)590 alapján |
| Egyszeres szegmens féláramkör bérelt vonali összekapcsolási szolgáltatás | Az összekapcsolási pont és a másik szolgáltató távközlő hálózatában igénybe vett áramkör szakasz hálózati végpontja ugyanazon a regionális irányítási területen vannak.
Forrás: 277/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet egyes távközlő hálózati szerződésekről és azok megkötéséről |
| Egyszeres szegmens forgalmi szolgáltatás | Regionális összekapcsolási szolgáltatás, az összekapcsolási pont és a hívó vagy a hívott előfizető hálózati végpontja ugyanazon regionális irányítási területen van.
Forrás: 277/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet egyes távközlő hálózati szerződésekről és azok megkötéséről |
| Egytemes postai szolgáltatás | A postai szolgáltatás azon alapvető és tömeges köre tartozik ide, amelyet az állam minden állampolgára számára köteles biztosítani meghatározott minőségben és megfizethető ár ellenében. |
| Együttműködési képesség | Hírközlő hálózatok és hírközlési szolgáltatások képessége az összehangolt működésre, amelyet elsősorban a harmonizált interfészek biztosítanak.
Forrás: Saját |
| Elektromágneses expozíció | Az emberi test elektromágneses sugárzásnak való kitétele és annak lehetséges hatásai. A hatások besorolhatóak hőmérsékleti hatások (a testszövetek melegítése) és nem hőmérsékleti hatásokra (bármilyen egyéb lehetséges hatás).
Forrás: Saját COM(94)145 alapján |
| Elektromágneses összeférhetőség (EMC) | Egy berendezés, részegység vagy rendszer azon képessége, hogy kielégítően működjék saját elektromágneses környezetében, anélkül, hogy a környezetében bármi számára elfogadhatatlan mértékű elektromágneses zavart keltene.
Forrás: Saját COM(94)145 alapján |
| Elektromágneses zavar | Elektromágneses zavar bármilyen elektromágneses jelenség, amelyik egy berendezés részegységének vagy rendszerének teljesítőképességét csökkentené. Elektromágneses zavar lehet elektromágneses zaj, nemkívánt jel, vagy változás magában a terjedés közegében.
Forrás: Saját Directive 89/336/EEC alapján |
| Elektronikus aláírás | Olyan elektronikus adat, amelyet más elektronikus adatokhoz csatolnak, illetve logikailag hozzárendelnek, és amelyet az aláíró aláírásra használ.
Forrás: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014. július 23-i 910/2014/EU RENDELETE a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről ("eIDAS rendelet") |
| Elektronikus aláírás | Olyan elektronikus adat, amelyet más elektronikus adatokhoz csatolnak, illetve logikailag hozzárendelnek, és amelyet az aláíró aláírásra használ.
Forrás: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014. július 23-i 910/2014/EU RENDELETE a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről ("eIDAS rendelet") |
| Elektronikus aláírás tanúsítványa | Olyan elektronikus igazolás, amely az elektronikus aláírást érvényesítő adatokat egy természetes személyhez kapcsolja, és igazolja legalább az érintett személy nevét vagy álnevét.
Forrás: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014. július 23-i 910/2014/EU RENDELETE a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről ("eIDAS rendelet") |
| Elektronikus aláírási termék (2001.IX.1. - 2016.VI.30.) | Olyan szoftver vagy hardver, illetve más elektronikus aláírás alkalmazáshoz kapcsolódó összetevő, amely elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások nyújtásához, valamint elektronikus aláírások, illetőleg időbélyegző készítéséhez vagy ellenőrzéséhez használható.
Forrás: 2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról |
| Elektronikus bélyegző | Olyan elektronikus adatok, amelyeket más elektronikus adatokhoz csatolnak, illetve logikailag hozzárendelnek, hogy biztosítsák a kapcsolt adatok eredetét és sértetlenségét.
Forrás: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014. július 23-i 910/2014/EU RENDELETE a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről ("eIDAS rendelet") |
| Elektronikus bélyegző tanúsítványa | Olyan elektronikus tanúsítvány, amely az elektronikus bélyegzőt érvényesítő adatokat egy jogi személyhez kapcsolja, és igazolja az érintett jogi személy nevét.
Forrás: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014. július 23-i 910/2014/EU RENDELETE a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről ("eIDAS rendelet") |
| Elektronikus hírközlési építmény | Elektronikus hírközlési nyomvonalas és nyomvonal jellegű létesítmények és egyéb műtárgyak; az elektronikus hírközléshez szükséges olyan sajátos építmények, amelyek magukba foglalják a vezetékekkel és vezeték nélküli összeköttetésekkel összefüggő - burkoló, tartó, védő, jelző stb. - műtárgyakat, különösen a tartozékokat és a tartószerkezeteket, az antenna-tartószerkezeteket (tornyokat), oszlopokat, alagutakat, kábelszekrényeket, csatornákat, föld alatti és föld feletti jelzőket, védőműtárgyakat.
Forrás: 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről (Eht.) |
| Elektronikus hírközlési építmény | (2004.I.01-től)
Elektronikus hírközlési nyomvonalas és nyomvonal jellegű létesítmények és egyéb műtárgyak; az elektronikus hírközléshez szükséges olyan sajátos építmények, amelyek magukba foglalják a vezetékekkel és vezeték nélküli összeköttetésekkel összefüggő - burkoló, tartó, védő, jelző, stb. - műtárgyakat, különösen a tartozékokat és tartószerkezeteket, az antenna-tartószerkezeteket (tornyokat), oszlopokat, alagutakat, kábelszekrényeket, csatornákat, föld alatii és föld feletti jelzőket, védőműtárgyakat.
Forrás: 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 188.§ 12. |
| Elektronikus hírközlési építmény | (2004.I.01-től)
Elektronikus hírközlési nyomvonalas és nyomvonal jellegű létesítmények és egyéb műtárgyak; az elektronikus hírközléshez szükséges olyan sajátos építmények, amelyek magukba foglalják a vezetékekkel és vezeték nélküli összeköttetésekkel összefüggő - burkoló, tartó, védő, jelző, stb. - műtárgyakat, különösen a tartozékokat és tartószerkezeteket, az antenna-tartószerkezeteket (tornyokat), oszlopokat, alagutakat, kábelszekrényeket, csatornákat, föld alatii és föld feletti jelzőket, védőműtárgyakat.
Forrás: 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 188.§ 12. |
| Elektronikus hírközlési építmény | 2004.I.01-től
Elektronikus hírközlési nyomvonalas és nyomvonal jellegű létesítmények és egyéb műtárgyak; az elektronikus hírközléshez szükséges olyan sajátos építmények, amelyek magukba foglalják a vezetékekkel és vezeték nélküli összeköttetésekkel összefüggő - burkoló, tartó, védő, jelző, stb. - műtárgyakat, különösen a tartozékokat és a tartószerkezeteket, az antenna-tartószerkezeteket (tornyokat), oszlopokat, alagutakat, kábelszekrényeket, csatornákat, föld alatii és föld feletti jelzőket, védőműtárgyakat.
Forrás: 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 188.§ 12. |
| Elektronikus hírközlési hálózat rendelkezésre bocsátása | Az ilyen hálózat létrehozása, üzemeltetése, felügyelete vagy rendelkezésre bocsátása.
Forrás: Directive 2002/21/EC Art 2 (m) |
| Elektronikus hírközlési szolgáltatás | Olyan, más részére általában ellenszolgáltatásért végzett szolgáltatás, amely teljesen vagy nagyrészt jeleknek elektronikus hírközlő hálózatokon történő átviteléből, és ahol ez értelmezhető, irányításából áll, beleértve a távközlési szolgáltatásokat és a műsorterjesztésre használt hálózatokon nyújtott átviteli szolgáltatásokat, de nem foglalja magában az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások felhasználásával továbbított tartalmat szolgáltató vagy ilyen tartalom felett szerkesztői ellenőrzést gyakorló szolgáltatásokat, valamint nem foglalja magában az információs társadalommal összefüggő, más jogszabályokban meghatározott szolgáltatásokat, amelyek nem elsősorban az elektronikus hírközlő hálózatokon történő jeltovábbításból állnak.
Forrás: 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről (Eht.) 188. § 13. |
| Elektronikus hírközlési szolgáltató | Elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője, valamint elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó természetes, illetőleg jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.
Forrás: 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről (Eht.) 188. § 14. |
| Elektronikus hírközlési tevékenység | Olyan tevékenység, amely bármely értelmezhető formában előállított jel, jelzés, írás, kép, hang vagy bármely természetű egyéb közlemény elektronikus hírközlő hálózaton keresztül egy vagy több felhasználóhoz történő eljuttatását szolgálja, így különösen az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtása, elektronikus hírközlő hálózat vagy berendezés üzemeltetése, végberendezések forgalmazása és a kapcsolódó szolgáltatások.
Forrás: 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről (Eht.) |
| Elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály | E törvény (Eht.), e törvény felhatalmazása alapján a törvény végrehajtása tárgyában kibocsátott jogszabály, valamint a hatóság határozata.
Forrás: 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről (Eht.) |
| Elektronikus hírközlő berendezés | Az elektronikus hírközlési tevékenység végzéséhez szükséges berendezés, ideértve többek között a készüléket.
Forrás: 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről (Eht.) |
| Elektronikus hírközlő eszköz | Az elektronikus hírközlő berendezések és a kapcsolódó eszközök összessége, ideértve az antennákat is.
Forrás: 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről (Eht.) |
| Elektronikus hírközlő hálózat | Átviteli rendszerek és - ahol ez értelmezhető - a hálózatban jelek irányítására szolgáló berendezések, továbbá más erőforrások, melyek jelek továbbítását teszik lehetővé meghatározott végpontok között vezetéken, rádiós, optikai vagy egyéb elektromágneses úton, beleértve a műholdas hálózatokat, a helyhez kötött és a mobil földfelszíni hálózatokat, az energiaellátó kábelrendszereket, olyan mértékben, amennyiben azt a jelek továbbítására használják, a műsorszórásra használt hálózatokat és a kábeltelevíziós hálózatokat, tekintet nélkül a továbbított információ fajtájára.
Forrás: 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 188. § 19. |
| Elektronikus hírközlő hálózat | 2011.VIII.03-tól
Átviteli rendszerek és - ahol ez értelmezhető - a hálózatban jelek irányítására szolgáló berendezések, továbbá más erőforrások - beleértve a nem aktív hálózati elemeket is -, amelyek jelek továbbítását teszik lehetővé meghatározott végpontok között vezetéken, rádiós, optikai vagy egyéb elektromágneses úton, beleértve a műholdas hálózatokat, a helyhez kötött és a mobil földfelszíni hálózatokat, az energiaellátó kábelrendszereket, olyan mértékben, amennyiben azt a jelek továbbítására használják, a műsorszórásra használt hálózatokat és a kábeltelevíziós hálózatokat, tekintet nélkül a továbbított információ fajtájára.
2004.I.01 - 2011.VIII.02
Átviteli rendszerek és - ahol ez értelmezhető - a hálózatban jelek irányítására szolgáló berendezések, továbbá más erőforrások, melyek jelek továbbítását teszik lehetővé meghatározott végpontok között vezetéken, rádiós, optikai vagy egyéb elektromágneses úton, beleértve a műholdas hálózatokat, a helyhez kötött és a mobil földfelszíni hálózatokat, az energiaellátó kábelrendszereket, olyan mértékben, amennyiben azt a jelek továbbítására használják, a műsorszórásra használt hálózatokat és a kábeltelevíziós hálózatokat, tekintet nélkül a továbbított információ fajtájára.
Forrás: 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 188.§ 19. |
| Elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője | Nyilvános elektronikus hírközlő hálózat, illetve kapcsolódó eszközök feletti rendelkezési vagy használati jogot gyakorló természetes, illetőleg jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet.
Forrás: 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről (Eht.) |
| Elektronikus hírközlő végberendezés | Olyan termék vagy egy termék olyan része, amelynek rendeltetése az elektronikus hírközlő hálózatra való kapcsolódás közvetlenül vagy közvetve, az előfizetői hozzáférési ponton keresztül az elektronikus hírközlő hálózattal való együttműködés céljából.
Forrás: 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 188. § 21. |
| Elektronikus időbélyegző | Olyan elektronikus adatok, amelyek más elektronikus adatokat egy adott időponthoz kötnek, amivel igazolják, hogy utóbbi adatok léteztek az adott időpontban.
Forrás: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014. július 23-i 910/2014/EU RENDELETE
a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről ("eIDAS rendelet") |
| Elektronikus levél (e-mail), drótposta | Az elektronikus levél bármiféle szöveg-, beszéd-, hang- vagy képüzenet küldését jelenti nyilvános elektronikus kommunikációs hálózaton keresztül. Az üzenet tárolódhat a hálózatban vagy a címzett végberendezésében az üzenet vételéig.
Forrás: Saját 2002/58/EC -alapján |
| Elektronikus műsortájékoztató (EPG) hozzáférési szolgáltatás | Műsorszórók vagy szolgáltatók által elérhetővé tett alkalmazásokhoz való hozzáférés biztosítása, amely lehetővé teszi különösen a műsorok közötti tematikus választást.
Forrás: 277/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet egyes távközlő hálózati szerződésekről és azok megkötéséről |
| Elektroszmog (EMF) mérés | Helyszíni (in-situ) nagyfrekvenciás elektromágneses (EM) tér nagyságának meghatározása abból a célból, hogy a mért EM tér értéke mekkora a jogszabályokban, illetve ajánlásokban előírt emberi expozícióra vonatkozó határértékekhez képest.
Forrás: NMHH "VE 50942" jelű vizsgálati eljárása |
| Elkerülhető költség | A különbözeti költséghez hasonló fogalom, azzal a különbséggel, hogy míg a különbözeti költség egy teljesítménynövekmény biztosításából fakadó többletköltségekre, az elkerülhető költség a teljesítmény esetleges csökkentésének következtében elkerülhető költségekre irányul.
Forrás: Saját COM(96)608 alapján |
| Előfizetési díj | A felhasználó által választott szolgáltatás és eszközök típusától függő periodikusan fizetett rögzített mértékű kiskereskedelmi díj.
Forrás: Saját COM(96)608 alapján |
| Előfizető | Olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy más szervezet, aki vagy amely a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtójával ilyen szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szerződéses viszonyban áll.
Forrás: 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 188. § 22. |
| Előfizetői hozzáférési pont | Azon hálózati végpont, amelyen keresztül az előfizető egy elektronikus hírközlő végberendezés fizikai és logikai csatlakoztatása révén hálózati funkciókat és a hálózaton nyújtott szolgáltatásokat vehet igénybe.
Forrás: 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 188. § 23. |
| Előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltató | 1. Azon elektronikus hírközlési szolgáltató, amely valamely elektronikus hírközlő hálózathoz vagy annak részéhez elektronikus hírközlő végberendezés nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevétele céljából történő fizikai és logikai csatlakoztatására vonatkozóan az előfizetővel előfizetői szerződést kötött. 2. A szolgáltatóválasztásról szóló kormányrendeletben így meghatározott szolgáltató.
Forrás: 1. 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről (Eht.) 2. 277/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet egyes távközlő hálózati szerződésekről és azok megkötéséről |
| Előfizetői interfész | Az elektronikus hírközlő hálózat azon csatlakoztatási felülete - annak fizikai és logikai jellemzőivel együtt -, amelyen keresztül a szolgáltató a felhasználónak előfizetői hozzáférést nyújt az elektronikus hírközlő hálózathoz.
Forrás: 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről (Eht.) |
| Előfizetői szolgáltatás | A nyilvánosan elérhető, e törvény értelmében hálózati szolgáltatásnak nem minősülő elektronikus hírközlési szolgáltatás.
Forrás: 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről (Eht.) |
| Előremutató költség | A hatékony szolgáltató költségei, a LRIC költségszámítási modell költségalapja. Mivel az előremutató költségeket a gyakorlatban nehéz megbecsülni, általában a folyóáras költségszámítás alapján számított költségeket alkalmaznak ezek helyettesítésére.
Forrás: saját, IRG alapján |
| Elsőbbségi szolgáltatás | Az egyetemes postai szolgáltatási körben a leggyorsabb átfutási időt biztosító szolgáltatási kategória.
Forrás: A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 2. § 7. pont. |
| Elsüllyedt költség (elveszett kiadás) | Olyan, már felmerült, nem visszanyerhető költségek, amelyek az adott döntéssel kapcsolatban már nem befolyásolhatók.
Forrás: Saját, Kopányi Mihály: Mikroökonómia alapján |
| Emeltdíjas szolgáltatások | Olyan szolgáltatások, amelyekért a hívó többletdíjat fizet, amelyet a távközlési szolgáltató számláz ki. A bevételeket megosztják a távközlési és az emeltdíjas szolgáltató között. (Hasonlóan az osztottdíjas szolgáltatáshoz.).
Forrás: saját, COM(97)203 alapján |
| Engedélyezés | Engedélyezés bármilyen, a távközlési ágazatra specifikus jogokat és kötelezettségeket megállapító és a vállalkozások számára távközlési szolgáltatások nyújtását és ahol alkalmazható távközlési hálózatok építését és/vagy üzemeltetését megengedő hozzájárulás általános engedély , vagy egyedi engedély formájában.
Forrás: saját, 97/13/EC alapján |
| Engedélyezés során végzett ellenőrzés | A hatóságnak - az elektronikus hírközlési építménynek az építési tevékenység helyszínén, annak környezetében - az építési munkák megkezdése előtt, illetve az építési munkák során az építési engedélyben foglaltaknak a betartását ellenőrző tevékenysége. |
| Érett piac | Megállapodott technológián alapuló termékek/szolgáltatások életciklusának stagnáló szakaszában lévő piaca, melyen a szolgáltatások iránti kereslet és kínálat egyensúlyban, telítettséghez közeli, vagy telített állapotban van.
Forrás: Saját 2002/21/EC alapján |
| Érintett piac | A nemzeti szabályozó hatóság (NHH) által a sajátos nemzeti körülmények figyelembevételével az Európai Bizottság 2003/311/EC Ajánlásának mellékletében (16/2004. (IV. 24.) IHM rendelet 1. mellékletében) felsorolt piacokból kiindulva meghatározott azon áru- és szolgáltatási piacok, amelyeknek tulajdonságai indokolhatják az ágazatspecifikus szabályozást és amelyeken a hatóságnak vizsgálnia kell a verseny hatékonyságát.
Forrás: Saját, a 8001/2004. (IHK.8.) IHM tájékoztató 18. és 19. §-ai nyomán |
| Érintett piac (az EU elektronikus hírközlési keretszabályozása szerinti értelemben) | A nemzeti szabályozó hatóság (NHH) által a sajátos nemzeti körülmények figyelembevételével az Európai Bizottság 2007/879/EC Ajánlásának mellékletében felsorolt piacokból kiindulva meghatározott azon áru- és szolgáltatási piacok, amelyeknek tulajdonságai indokolhatják az ágazatspecifikus szabályozást és amelyeken a hatóságnak vizsgálnia kell a verseny hatékonyságát.
Forrás: 1. [Saját, a 8001/2004. (IHK.8.) IHM tájékoztató 18. és 19. §-ai nyomán.] 2. 2002/21/EC Art 7 (4) a) |
| Erőfölénnyel való visszaélés | Egy vállalkozás olyan - valamely piacon erőfölényes helyzete által lehetővé tett - magatartása, amely önmagában káros vagy káros hatású lehet a piaci verseny alakulására.
Forrás: [McCarthyTétrault:Telecommunications Regulation Handbook, Glossary és a Tptv. 21. § nyomán] |
| Értéklánc | Az üzleti tevékenységek egymásra épülő, vertikális láncolata.
Forrás: OFCOM alapján |
| Értéklánc alacsonyabb szintjén levő piac | 1. A termék vagy szolgáltatás értékláncában a végfelhasználóhoz közelebbi piac, amely lehet maga a kiskereskedelmi piac is. Az értéklánc alacsonyabb szintjén levő piac szereplői általában egy másik, az értéklánc magasabb szintjén levő piac szolgáltatását veszik igénybe ahhoz, hogy az adott piacon szolgáltatást legyenek képesek nyújtani. 2. a piaci erőnek egy szomszédos, szorosan kapcsolódó piacra való átviteléhez fűződő fogalom. Amennyiben egy nagykereskedelmi piac és egy kiskereskedelmi piac kapcsolódik egymáshoz, a kiskereskedelmi, szolgáltatási piacot tekintjük az értéklánc alsóbb szintjén lévő piacnak.
Forrás: 1. Saját, IHM tájékoztató alapján 2. [saját, IHM Tájékoztató 84. és ERG Common Position on the Approach to Appropriate Remedies Glossary nyomán] |
| Értéklánc felsőbb szintjén lévő piac | 1. A piaci erőnek egy szomszédos, szorosan kapcsolódó piacra való átviteléhez fűződő fogalom. Amennyiben egy nagykereskedelmi piac és egy kiskereskedelmi piac kapcsolódik egymáshoz, a nagykereskedelmi, hozzáférési piacot tekintjük az értéklánc felsőbb szintjén lévő piacnak. 2. A szolgáltatás vagy termék értékláncában a végfelhasználótól távolabbi piac.
Forrás: [IHM Tájékoztató 84. nyomán] |
| Értéknyilvánítás | Járulékos szolgáltatásnak minősülő postai többletszolgáltatás, amely alapján a postai szolgáltatót a könyvelt küldeménnyel kapcsolatos szolgáltatás szerződésszerű teljesítéséért a feladó által a feladáskor - a postai küldemény tartalmának értékeként - meghatározott összeg erejéig terheli kártérítési felelősség.
Forrás: Hatóság |
| ESOMAR változó | A European Society for Opinion and Marketing Research (ESOMAR) minden európai országban használható társadalmi-gazdasági-demográfiai osztályozási rendszere, a változó tartalma: A), magasan képzett top menedzserek és értelmiségiek, felső és középvezetők viszonylag sok beosztottal, magasan képzett önálló értelmiségiek BC1), kevésbé képzett menedzserek, vagy menedzserek kevesebb beosztottal, magasan képzett alsó és középszintű vezetők, vagy magasan képzett beosztott értelmiségiek és munkafelügyelők, „túlképzett” szakmunkások, kisvállalkozások tulajdonosai C2), jobban képzett fizikai szakmunkások és nem fizikai alkalmazottak, jobban képzett munkafelügyelők, mérsékelten jól képzett nem fizikai dolgozók és kisvállalkozások tulajdonosai D), szakmunkások és szakképzetlen munkások és alacsonyan képzett nem fizikai munkások, „menedzserek”, kisvállalkozások tulajdonosai E ), kevéssé képzett „betanított” munkások, alacsonyan képzett nem irodai nem fizikaiak, vagy munkafelügyelők, szakképzetlen fizikai munkások, kisvállalkozás tulajdonosok, mezőgazdasági termelők.
Forrás: Nielsen Közönségmérés |
| EU országok, Csatlakozó országok, OECD országok összesített adatai | A 9. fejezet valamennyi táblázatában szereplő EU országok Csatlakozó országok OECD országok adatsorai azokban az oszlopokban, melyekben fajlagos mennyiségek szerepelnek (pl. egy főre jutó GDP, 100 lakosra jutó távbeszélő fővonal stb.) az illető ország-csoportra számított súlyozott átlagot, a többi adatnál az ország-csoportra számított összeget jelentenek. |
| EU-15 | Az Európai Unió tagállamai 2004 május 1 előtt: Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország. |
| Ex-ante kötelezettségek | olyan, a nemzeti szabályozó hatóság által a jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősített szolgáltatók számára előírt kötelezettségek, melyek célja az, hogy a szolgáltatók ne használhassák piaci erejüket a verseny korlátozására vagy torzítására az érintett piacon, illetve, hogy a piaci erejüket a kapcsolódó piacokra ne vihessék át.
Forrás: [IHM Tájékoztató 16. nyomán.] |
| Ex-ante szabályozás | A nemzeti szabályozó hatóság által gyakorolt megelőző, ágazatspecifikus szabályozás, melynek célja, hogy kötelezettségeket írjon elő a jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősített szolgáltatók számára annak érdekében, hogy a szolgáltatók ne használhassák piaci erejüket a verseny korlátozására vagy torzítására az érintett piacon, illetve, hogy a piaci erejüket a kapcsolódó piacokra ne vihessék át.
Forrás: [IHM Tájékoztató 16. nyomán.] |
| Ex-post szabályozás | Ex-post szabályozás esetén a versenyhatóságok által elvégzett vizsgálatok a piacon már lezajlott eseményeket veszik figyelembe azzal a céllal, hogy szankcionálják az olyan megállapodásokat, vagy erőfölénnyel való visszaélést, amelyek korlátozzák vagy torzítják a versenyt az érintett piacon.
Forrás: [IHM Tájékoztató 26. és 31. nyomán.] |
| Export postai vonatkozásban | A belföldön feladott és külföldre címzett, a postai szállítás során az országból kimenő postai forgalom.
Forrás: Hatóság |
| Expressz szolgáltatás | Az az időgarantált szolgáltatás, melynek keretében a postai szolgáltató arra vállal kötelezettséget, hogy a postai küldeményt belföldön legkésőbb a felvételt követő munkanapon, Európai Unió tagállamaiba címzett küldemény esetében legkésőbb a felvételt követő harmadik munkanapon, egyéb nemzetközi viszonylatú küldemény esetében legkésőbb a felvételt követő ötödik munkanapon kézbesíti, és emellett az alábbi a)-f) pontban foglalt többletszolgáltatások közül legalább egyet teljesít:
a) nyomon követhető kezelés;
b) utánvétel;
c) tértivevény;
d) értéknyilvánítás;
e) kizárólag a küldemény címzettjeként megjelölt személy kezéhez történő kézbesítés;
f) a küldeménynek a feladó lakóhelyén, tartózkodási helyén, székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén történő felvétele.
Forrás: A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 2. § . |
| Externália | Egy gazdasági szereplő tevékenysége következtében felmerülő káros/ előnyös hatás(ok), amely(ek) piaci ellentételezés nélkül befolyásolják egy másik gazdasági szereplő helyzetét.
Forrás: saját |
| Externália internalizálása | Az externáliát okozó gazdasági szereplő nyilvántartásában az okozott kárnak vagy előnynek megfelelő költség/haszon jelenik meg, a külső hatások szerződésbe foglalása által.
Forrás: Saját, Kopányi Mihály: Mikroökonómia alapján |
